Már egy hete, esténként meteorológiai elörejelzést nézegettük. Azon gondolkodtunk, ha nem lesz jó idő, akkor nem megyűnk kirándulni. Ezt a túrát a DECATHLON üzletlánc Györi kirendeltségének csapata szervezte meg. Szerdán reggel találkoztunk a györi vasútállomás elött. Helyi idö szerint 8:50-kor indult a vonatunk Bakonyszentlászló felé. Jól utaztunk, beszélgettünk, élveztük a szabadnapunkat. 10 óra táján meg is érkeztünk a bakonyszentlászlói vasutállomásra, ahol elkeszitettük legelsö csoportképünket .
Lassan elindultunk a sinek mentén a Cuha völgy felé.
Kellemes idöjárás volt, gyönyörűen sütött a nap, vidáman lépegettünk . A piros csik fehér alapon jelzést követtük, egészen a szoros bejáratáig.
Gyalogos turisták népszerü kirándulóhelye. Vadregényes erdőn, sziklák között kanyarog, partjain egy-két kissebb barlanggal. Egy körülbelül 4 kilométer hosszú, mészkő – dolomit közetbe vájt szoroson haladtunk keresztül. Ezt a szorost a Cuha patak alakitotta ki hosszu-hosszu idö alatt. Cuha szorosban kilenc gázlón kell keresztülhaladnia annak, aki a másik végére szeretne jutni . Csodás tájak tárulnak a szemünk elé, jó kirándulásnak igérkezik. A “cuha” szláv eredetű szó, jelentése száraz. Találó a patak neve, hiszen medre a nyári hónapok kevés csapadékának köszönhetően szinte teljesen kiszárad. A Kőpince-forrástól mehetünk tovább Bakonyszentlászló felé, vagy át a Zörög-tetőn Csesznyekre .
Peti, Anna és én lemaradtunk a csoporttól, hogy megörökitsük ezt a gyönyörü tájat . Ahogy elhagytuk az Ördög rétet, felbukkantak az első sziklafalak, végre megpillantottuk a régen várt szorost. Lassan csordogáló vize csobogva, vidám hangulatot ébresztve zavarja meg a csendet. El- eltünik a szemünk elöl, bujócskát játszadozva velünk és ugyanúgy váratlanul ismét felbukkan egy szikla mögül.
Talán a bakonyi hegység egyik legszebb térsége a Cuha és a Gaja patak völgyében található.
A leggyakoribb fafajta, amivel talákozunk ezen a környéken az a madár cseresznye (Prunus Avium), gyorsan növekedő fafajta. Száz évnél idõsebb példányról aligha van tudomásunk, az eddig elért maximum a 80 év, 20 méternél magasabb egyedei ritkák. Fényigényes fafajta, árnyékos helyen napfény hiányában csak sorvadozik.
Nagyon jól haladunk, az ösvény rendezett, járható és tiszta. A friss levegőtől és a napfénytől nekünk is egyre jobb a kedvünk, vidáman menetelünk tovább. Senki sem szeretne még hazamenni, de sajnos lassan mégis elérkeztünk a PORVA -CSESZNEK vasútállomáshoz, ezzel könnyes búcsut véve a szorostól, vidám patakocskától és a szép napsütéstől, felszálltunk a vonatra és mindenki hazatért otthonába. Gyönyörű emlékkel szivűnkben .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése