60 km magányos biciklitura

Már napok óta azon  gondolkodtam, hogy a szabadnapomon elmegyek egy magányos bicikliturára,  a    Győr-Sokorópátka-Jánosháza-Pannonhalma útvonalon, Péntek reggel, amikor gyönyörű  napos időre  ébredtem .Útnak  indultam egy kisebb hátizsákkal, csakis a  legszükségesebb  dolgokat vittem  magammal. Ménfőcsanak felé mentem. Miután elhagytam  ezt a települést folytattam utamat Tényő felé, viszonylag csendes volt az út, egy két teherautó ment el mellettem.

Ragyogó   napsütés vett körül, még a kedvem is más lett, nagyon jól haladtam.  Szent Pál-hegy lábánál

körülbelül 10 kilométer után úgy döntöttem, hogy  letérek a főútról Sokorópátka  felé.

Elérve megpihentem  egy  kis büfénél, elfogyasztva egy  pohár  üdítőt.  Elbeszélgettem  a kocsmárossal . Faluban  1040 fő a lakosság ,  a többsége öreg. Itt régen málnatermesztéssel fogalkoztak az emberek, de sajnos mára már nincs aki gyakorolja. Kicsi  ez a  falu és nagyon  elfejtett.  A megmaradt lakosság nagyon összetartó,   mindenki mindenkit ismer ,  segítenek  egymáson.  Tovább indulva, magam  mögött hagyva  ezt a  gyönyörű falut,  az út emelkedni kezdett a Sz.Pál-hegy felé.  Csendes  és  nagyon  barátságos táj  fogad.

Felérve  a  gerincre megpihenek. Nem több  mint 20  perc  után  frissen, jó  kedvvel , el kezdek  ereszkedni egy  meseszép  erdős  úton. Nemsokára megérkeztem  Pannonhalmára.

Gyönyörű ez a város . Hires apátságáról,valamint minőségi borairól .Püspökök és magas-rangú egyházi személyek székhelye. Időztem keveset a városban, aztán jónak láttam haza indulni, hiszen már későre jár az idő és még van mit tekernem visszafelé.

Bakony, a Cuha szurdok / Muntii Bakony, cheile Cuha ( Ungaria ) / Bakony mountains, Cuha canyon (Hungary)

Már  egy   hete,  esténként  meteorológiai  elörejelzést nézegettük.  Azon gondolkodtunk, ha nem   lesz jó  idő, akkor nem  megyűnk kirándulni. Ezt a túrát a DECATHLON üzletlánc Györi kirendeltségének  csapata szervezte meg. Szerdán reggel   találkoztunk a györi vasútállomás  elött. Helyi idö szerint  8:50-kor indult  a vonatunk  Bakonyszentlászló felé. Jól utaztunk, beszélgettünk, élveztük a szabadnapunkat.   10 óra táján meg is érkeztünk a bakonyszentlászlói  vasutállomásra, ahol elkeszitettük legelsö csoportképünket .

Lassan   elindultunk a sinek mentén a Cuha  völgy felé.

Kellemes idöjárás  volt, gyönyörűen sütött a nap, vidáman lépegettünk . A piros csik fehér alapon jelzést követtük, egészen a szoros bejáratáig. 

Gyalogos turisták népszerü kirándulóhelye. Vadregényes erdőn, sziklák között kanyarog, partjain egy-két kissebb barlanggal. Egy körülbelül 4 kilométer hosszú, mészkő – dolomit közetbe vájt szoroson haladtunk keresztül. Ezt a szorost a Cuha patak alakitotta ki hosszu-hosszu idö alatt.   Cuha szorosban kilenc gázlón kell keresztülhaladnia annak, aki a másik végére szeretne jutni . Csodás  tájak tárulnak a szemünk elé, jó kirándulásnak igérkezik.  A “cuha” szláv eredetű szó, jelentése száraz. Találó a patak neve, hiszen medre a nyári hónapok kevés csapadékának köszönhetően szinte teljesen kiszárad.  A Kőpince-forrástól mehetünk tovább Bakonyszentlászló felé, vagy át a Zörög-tetőn Csesznyekre .

Peti, Anna  és én lemaradtunk a csoporttól, hogy megörökitsük ezt a  gyönyörü  tájat .   Ahogy elhagytuk  az  Ördög  rétet, felbukkantak  az első   sziklafalak, végre megpillantottuk a régen várt szorost. Lassan csordogáló vize csobogva, vidám hangulatot ébresztve zavarja meg a csendet. El- eltünik a szemünk elöl, bujócskát játszadozva velünk és ugyanúgy váratlanul ismét felbukkan egy szikla mögül.   

A Bakony-hegységben,a völgyek patakos részén egy  igen különleges erdötársulás  figyelhető meg.

Talán  a bakonyi  hegység  egyik  legszebb térsége a Cuha és a Gaja patak  völgyében található.

A leggyakoribb fafajta, amivel talákozunk ezen a környéken az a madár cseresznye (Prunus Avium), gyorsan növekedő  fafajta. Száz évnél idõsebb példányról aligha van tudomásunk, az eddig elért maximum a 80 év,  20 méternél magasabb egyedei ritkák. Fényigényes fafajta, árnyékos helyen napfény hiányában csak sorvadozik.

Nagyon jól haladunk, az ösvény rendezett, járható és tiszta.  A friss levegőtől  és    a napfénytől nekünk is egyre jobb a kedvünk, vidáman menetelünk tovább. Senki sem szeretne még hazamenni, de sajnos  lassan mégis elérkeztünk a PORVA -CSESZNEK vasútállomáshoz, ezzel könnyes búcsut véve a szorostól, vidám patakocskától és a szép napsütéstől, felszálltunk  a vonatra és mindenki hazatért otthonába. Gyönyörű emlékkel szivűnkben .